Simon's Cat in "The box"

Simon's Cat 'Snow Business'

Tim Burton Exhibition @ MoMa

Szerencsére már nem kell annyira sokat várnunk az új Tim Burton filmre (Alice in Wonderland), de addig is szeretném valahogy enyhíteni ezt a bő 3 hónapos várakozást.

Tavaly Karácsonyra kaptam meg a rendező által írt és illusztrált könyvet, a Rímbörtönt, aminek a címe ugyan nagyon-nagyon találó és szellemes (hiába, a magyar nyelvnek nincs párja, ha szójátékokról van szó), a versek fordítása azonban sajnos nyomába sem ér az eredeti, angol nyelvű szövegeknek. Mindegy is, most nem is a versikékről lesz szó, hanem a könyv hihetetlenül bűbájos rajzairól.
Tudniillik Burton nem csak zseniálisan rendez, de zseniálisan is rajzol, és nagyon úgy tűnik, hogy fantáziája kiapadhatatlan és határtalan.


A több, mint 2 évtizede töretlenül ívelő karrierje úgy látszik most érte el a csúcspontját. 1990 előtt és a '90-es évek elején főleg az "elvontabb" közönségnek alkotott (Vincent, Beetlejuice, Ollókezű Edward, The Nightmare before Christmas), utána jött egy populárisabb áttörés a Batmennel és a Támad a Mars!-sal. Az igazi szárnyalás talán 2005-ben kezdődött, neve talán ekkor vált fogalommá: a klasszikus és varázslatos [ Charlie és a csokigyár ], majd folytatódott a jól megszokott, burtonös-hátborzongatós [ Sweeney Toddal ], idén belekóstolt a [ 9 ] utopisztikus, picit talán szűkebb rétegnek szóló meséjébe, és 2010-ben Alice minden bizonnyal felteszi az I-re a pontot és Tim Burton végleg beleírja magát a halhatatlanok közé.
De addig is, a MoMa ( The Museum of Modern Art, NY) kapva kapott az alkalmon, és gyorsan elő is rukkolt egy [ Tim Burton kiállítással ], ami a rendező varázslatos életét mutatja be - képekben, történetekben és videókban.





Már 15 éves korában rajzolt - ha nem is pontosan úgy, ahogy ma megszoktuk tőle. Ekkortájt születtek meg az első miniképregényei és gyermekkönyvei.


Az évek múlásával egyre jobban körvonalazódik és tisztul a stílusa, bár néha belecsúszik egy-egy "naeztnemtudomhovatenni" kép, de ezek biztosan pillanatnyi elmezavarok művei.


Egyre több az ismerős figura, az alakok vonásai egyre inkább felismerhetőek: Jé, ez Oogie Boogie a Karácsonyi Lidércnyomásból, jéé, ez meg Osztrigasrác a Rímbörtönből.

(Tényleg, ti tudtátok, hogy Jack Skellington alakját is ő álmodta meg?)

A képeken látszik, hogy csak papírra böffentette őket, mert aminek jönnie kell az jön is, nem nagyon látom a hosszas tanakodást egy-egy megvalósításnál. Ezzel nincs is baj, sőt, legalább végleg megbizonyosodtam arról, hogy egy bomlott elme milyen csodákra képes. Olyan ez, mint az automatikus írás, hagyod, hogy az agyadban megszületett víziók kiömöljenek a tolladon keresztül a papírra.

És végül egy kis ajánló, magától a Mestertől:
Tim Burton behind the scenes @ MoMa

A MoMe honlapján a kiállítás képein kívül rengeteg érdekességre is fény derül, beleshetünk a kulisszák mögé, és kb csak azt nem tudjuk meg Burtonről, amit nem akarunk.

Sajnos még mindig irtó messze van New York, de ha esetleg valaki arra járna, feltétlenül váltson jegyet a kiállításra. Időnk van rá bőven, ugyanis idén november 22-től egészen 2010. április
26-áig tekinthető meg.

[ info: Tim Burton Exhibition @ MoMa ]

Simon's Cat 'Hot Spot'

Újabb Simon's Cat rész, sajnos most csak ilyen rövidke. :(

Simon's Cat 'Fly Guy'

Végre itt van Simon cicájának legújabb kalandja! :)

Cicák minden mennyiségben

Itt a cica, hol a cica? Mindenholacica.

[ Mégtöbbcica. ]

Fairy Fashion

Oda meg vissza vagyok ezektől a ruháktól, akarom az összeset, mindet, most azonnal. Repkedő-szálldosó tündérek és szorgosan tipegő manók jutnak eszembe, nem tudok betelni velük.

[ WearyDrearies @ DevArt ]

Tragic Memory @ DevArt

Eyecandy villámposzt kommentár nélkül. Csemegézzetek!

[ Tragic Memory @ DeviantArt ]

Hum - short film by Soeren Bendt

[ www.humfilm.com ]
[ via: Dark Roasted Blend ]

World of Goo

Köztudottan nem vagyok egy nagy gémer, kifejezetten untatnak a lövöldözős, stratégiai, pályaátlépkedős játékok. Egészen mostanáig csak a point and click / escape játékok kötöttek le - mondjuk azok megszálottá is tettek, néha reggelbe nyúlóan kutattam a különböző apró részleteket a monitoron. Pár hete viszont rábukkantam a [World of Goo] nevű játékra, ami pár óra alatt leütötte a képzeletbeli trónról a kattintgatós játékokat.

A játék menete igencsak egyszerű: adva van egy egész hadseregnyi kicsi labdácska (akik vidáman rikoltoznak és ráadásul rettenetesen cukin néznek ki és több fajtájuk is van!) akiket el kell juttatni A pontból B-be. Igenám, de ez nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik. A B pont általában valami lehetetlen helyen van, vagy egy szakadék felett, vagy a felhőkben, esetleg egy tüskés árkon túl. A kis labdacsokból hidakat kell építenünk, így tudjuk elérni a célt. Ekkor lép életbe a fizika, ugyanis a szerkezetünk rettenetesen inog, ha nem biztosítjuk ki és nem rakjuk egyensúlyba a Goo-tornyot, akkor borul minden, és kezdhetjük előlről az egészet. Egyszerűnek hangzik, ám annyira nem az, ahogy haladunk a pályákon, egyre több nehezítésbe botlunk. Egyetlen segítségünk a titokzatos Sign Painter, aki minden pályán rejtett bölcsességeket fest fel nekünk kis táblákra.

A látványvilág magával ragadó és elbűvölő, a hátterek is aprólékosan kidolgozottak, hihetetlenül hangulatosak, és kreatívak.


A fizika mindenhol jelen van a játékban, a készítők a legapróbb részletekre is ügyeltek. Pl: nem tudjuk áthúzni a Goo-labdákat a pályán, ha ott van pl egy hegy - beleütköznek és lepattannak róla.
A játék egyik legnagyobb erőssége a grafika mellett a zenéje, ami erősen Tim Burton/Danny Elfman gyanús, követi a pályák hangulatát, kifejezetten nyugtató és nagyon nagyon passzol a sztorihoz.




És ami a legmegdöbbentőbb! A [2D Boy] egy 2 személyből ( Ron Carmel és Kyle Gabler ) álló csapat, az ő fejükből pattant ki a sztori, a látvány, minden, és nem árt tudni, hogy ez az első játékuk. Az egészet összesen talán 4-5 ember hozta össze, ami nem semmi teljesítmény.




3 nap alatt daráltam le az egész játékot, ami 5 fejezet × 10 pályát jelent. Az összes játékos fórumon az egekig magasztalták, én pedig szomorkodom, mert a legjobbal kezdtem, és nehéz lesz olyan játékot találnom ami a WoG nyomába érne.

[ A demót innen tölthetitek le: Klikk! ]
[ We love you 2D Boy! ]

Chocolatita's Art

Ilyenkor kora reggel hajlamos vagyok gyermetegen viselkedni, főleg ha még a lefekvés sem jött el, nemhogy az ébredés. Megragadva ezt a kellemesen szentimentális pillanatot, abbahagyva a gügyögést és az infantilis nevetgélést, veletek is megosztom azokat a képeket, amiket nemrég kaptam "kézhez", illetve egérhez. Valójában nem nekem szánták a linket, de az eredeti címzett úgy gondolta, hogy az ő blogjába ennél kevésbbé kislányos dolgok illenek, ezért átpasszolta nekem.
Elbűvölő gyermeki rajzok, néhol bájosan szomorú, máshol meg önfeledten boldog.
És persze cicák. Meg hullámok. És kacskaringók. Meg nagy szemek. Imádom!

Sorry a vízjelekért, szerintem is elrontják a képeket.

Linket küldte: joxer

[ Chocolatita @ DevArt ]

Candybird

Lüktető érzékiség és a legfinomabb női báj: igen, ezt is ki lehet hozni pár vonalból. Candybird rajzai nincsenek túlkomplikálva sem tartalmilag, sem technikailag, mégsincs hiányérzetünk. Lehet, hogy a szemekben rejlik a válasz a varázslatra. Az karakterek gyönyörűek, szomorúak, érinthetetlenek. Hardcandy.





A honlap pont olyan amilyet várunk: burkolt és elegáns. Válogathatunk gyerekképek és szexiképek között, és szerencsére itt is megtaláljuk az elmaradhatatlan shopot. Printeket, párnákat, képeslapokat rendelhetünk borsos áron (10£-40£-ig).

[ via: pixelement.com ]

[ official Candybird page ]

[ köszönet: HarderGeneration ]

Krows' Valentine's Day

Valentin napi csemege, picit másképp, mint ahogy megszokhattuk.

[ Krows @ DeviantArt ]